Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú működési elve tulajdonképpen ugyanaz, mint a szokványos hűtőberendezésé. A hőszivttyú hajtószerkezete a spirálkompresszor. A berendezés az elpárologtatón keresztül elvezeti a környezetében levő hőt – ezáltal hűti a környezetét – és ezt a felvett hőt (a befektetett elektromos energia mint hajtóerő segítségével) a magasabb hőmérsékletű közegben az ún. kondenzátor közvetítésével leadja, pl. a melegvíz-fűtés fűtővizének – ezáltal ezt a közeget felmelegíti. Az elpárologtatóból a kondenzátorba átvitt hőenergiát tovább növeli az a hőenergia, ami a kompresszorban képződik a befektetett elektromos energiából. A berendezés előnye, hogy az így képződött energia mindig nagyobb, mint a befektetett energia. 1 kWh elektromos energiából a hőszivattyú 3–4 kWh hőenergiát termel.
Mit jelent az, hogy a hőszivattyú „levegő-víz“; „föld-víz“ vagy „víz-víz“ típusú?
Ezek a kifejezések jelölik a hőszivattyú működési rendszerét. A kéttagú kifejezés első tagja mindig azt a közeget jelöli, ahol a berendezés felveszi a hőt (pl. kültéri levegő, föld – azaz talaj, talajvíz – kútvíz vagy ipari hulladékvíz). A kifejezés második tagja azt a közeget jelöli, amelynek a berendezés átadja az előzőleg felvett hőt. Melegvíz-fűtés esetén ez a közeg általában a fűtésre használt melegvíz, a hőszivattyús szellőztető-berendezések esetén ez a szellőztetett levegő.
Mi a fajlagos fűtőteljesítmény?
A fajlagos fűtőteljesítmény a hőszivattyú fűtőteljesítménye és a hőszivattyú meghajtására fordított elektromos energia felvett teljesítményének aránya. Értéke, amely mindig 1-nél nagyobb, függ a hőszivattyú működésének környezeti feltételeitől. Minél nagyobb a fajlagos fűtőteljesítmény, annál hatékonyabban működik a hőszivattyú.
Működés közben zajos-e a hőszivattyú?
A hőszivattyú kb. annyira zúg, mint egy nagyobb hűtőláda. A hőszivattyú zajszintjét mindig megadja a gyártó, ill. erre szakosodott vállalattal meg lehet ezt mérettetni. A megbízható gyártó a vásárlóknak a kiválasztott hőszivattyút működés közben is bemutatja.
Környezetbarát-e a hőszivattyúban levő folyadék?
Igen. A PZP hőszivattyúkban a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő R 404A, R 407C vagy R 134a hűtőfolyadék van, amelyek nem tartalmaznak sem klórt, sem az ózonréteget károsító egyéb anyagokat. Régebben előfordult, hogy más gyártók hőszivattyúi R22 hűtőfolyadékot tartalmaztak, amely a klórozott szénhidrogének HCFC csoportjába tartozik. Az EU 2037/2000 sz. 2000.6.29-i rendeletével összhangban, amelynek értelmében a HCFC hűtőfolyadékok használata, mivelhogy ezek károsítják az ózonréteget, 2004.1.1.-től mindenfajta új berendezésben szigorúan tilos. 2010.1.1-től tilos lesz ezeket az anyagokat berendezések karbantartásához használni, ill. 2015.1.1-től tilos lesz bármilyen, HCFC hűtőanyagot tartalmazó berendezés használata.
Milyen hőmérsékleti feltételek között működőképes a PZP „levegő-víz“ hőszivattyú?
A „levegő-víz“ hőszivattyúk hatékonyan működnek fűtőtestekkel való fűtés esetén –20°C külső hőmérsékletig, ill. padló- vagy falfűtés esetén –25°C külső hőmérsékletig.
A „levegő-víz“ hőszivattyú kültéri egysége által keltett zaj nem fogja-e a szomszédokat zavarni?
A kültéri egységet olyan ventilátorokkal látjuk el, amelyek zajszintje különösen alacsony, a működésükkör kialakuló hangnyomás nagyon alacsony. A kültéri egység által keltett zaj tovább csökkenthető az egység megfelelő elhelyezésével. Ezért javasoljuk, hogy a berendezést a beépítést végző vállalat szakemberei által kijelölt helyre építse. Ezenkívül éjszakai üzemmódban a ventilátorok fordulatszáma kisebb értékre állítható, így éjszaka még inkább csökkenthető a zaj.
Hozzáépíthető-e a hőszivattyú a meglevő fűtőrendszerhez?
Igen, ha a meglevő fűtőrendszer fel tudja fűteni az épületet a kívánt hőmérsékletre úgy, hogy a fűtőtestekbe befolyó fűtővíz bemeneti hőmérséklete kb. 50°C. Ennek mérése a leghidegebb téli napokon a legelőnyösebb. Ajánljuk, hogy ebben az esetben kérje ki a tervező vagy a hőszivattyúk beépítésére szakosodott vállalat szakembereinek tanácsát. Tapasztalataink szerint a természetes körforgású melegvizes fűtőrendszerekhez a hőszivattyú akadálytalanul beépíthető.
Mihez előnyösebb a hőszivattyú beépítése? Fűtőtestekkel való fűtéshez vagy padlófűtéshez?
A hőszivattyú mindkét esetben jelentősen, nagyságrenddel csökkenti a fűtés költségeit. Ha a hőszivattyút padló- vagy falfűtéshez használja, a hőszivattyú hatékonysága (és ezáltal a költségmegtakarítás is) nagyobb, mert a padló- vagy falfűtés fűtővize a fűtőtestek fűtésére használt fűtővíznél alacsonyabb hőmérsékletű.
Szükség van-e hőtároló víztartályra?
Hőtároló víztartályra akkor van szükség, ha a fűtőrendszernek túl kicsi a térfogata, ill. akkor, ha a fűtőtesteket termosztatikus szabályozóval látták el. Szintúgy szükség van hőtároló víztartályra a „levegő-víz“ hőszivattyú esetén, amelynél a kültéri elpárologtató leolvasztását a hűtőkör folyadéka áramlási irányának irányváltása biztosítja. A tartály beépítésének szükségességét a fűtés tervezője ítéli meg.
Mire szolgál a hőtároló víztartály?
A hőtároló víztartályban levő víz növeli a fűtőrendszerben levő fűtővíz mennyiségét, ezáltal a teljesítménytartalékkal működő hőszivattyú kevesebbszer kapcsol ki és be. A tartály ezenkívül ún. termohidraulikus elosztóként működik – biztosítja a hőszivattyún átfolyó víz állandó átfolyási sebességét és a fűtőrendszeren átfolyó víz változó átfolyási sebességét. A „levegő-víz“ hőszivattyúk esetén egyúttal hőtárolóként is működik, mert az ilyen típusú hőszivattyúk esetén az elpárologtató leolvasztását a hűtőkör folyadéka áramlási irányának irányváltása biztosítja. A hőtároló víztartály beépítése a hőszivattyúval működő fűtőrendszer problémamentes működésének fontos feltétele.
Kiegészítő hőforrásként használható-e szokványos gázkazán?
Igen. Viszont a gázkazánnak a hőszivattyúval működő fűtőrendszerbe való beépítése előtt fontos kikérni a hőszivattyú gyártójának és a fűtőrendszer tervezőjének véleményét.
A PZP KOMPLET a.s. gyártja-e vagy csupán forgalmazza-e a hőszivattyúkat?
A PZP KOMPLET a.s. a hőszivattyúk csehországi gyártója. A hőszivattyúkba beépített alkatrészek egy részét azonban rangos külföldi gyártóktól szerzi be, ilyen alkatrész pl. a COPELAND kompresszor, SWEP rozsdamentes acél lemezes hőcserélő, ZIEHL-ABEGG axiálventilátor.
Hogyan biztosítja a PZP KOMPLET a.s. a hűtőrendszer tervezését és a terv kivitelezését?
A PZP KOMPLET a.s. vállalatnak a vállalat bizonylatával rendelkező fűtőrendszer-tervező és -kivitelező partnervállalatai vannak. Ezek az igényeknek megfelelően elkészítik a hőszivattyúval működő fűtőrendszer tervét és annak kivitelezését.
A hőszivattyú működéséhez megfelelő hőforrás-e a fűtendő épület közelében levő patak vagy tó?
A legtöbb esetben ezt nem ajánljuk, mert a tó vagy patak vize a téli hónapokban nem elég meleg ahhoz, hogy hőjét a hőszivattyú felvehesse. A vízben levő hőt csak közvetve, a fagyálló folyadékkal töltött keringtető kör segítségével lehet felvenni, ugyanúgy, ahogy a „föld-víz“ hőszivattyú esetében. Ezért ajánljuk, hogy a konkrét esettel kapcsolatban kérje ki a hőszivattyú gyártójának és a fűtőrendszer tervezőjének véleményét.
Miért van szükség a „víz-víz“ hőszivattyú esetén 2 kútra?
Ez a hőszivattyú a talajvíz hőjét vonja el, ezért működtetéséhez nagy mennyiségű vízre van szükség. A hőszivattyú által végzett hőelvonás által csökken a talajvíz hőmérséklete, ezt a nagy mennyiségű lehűtött vizet szükséges visszavezetni a talajba, hogy ne bomoljon fel a talajban levő víz egyensúlya.
Használható-e a meglevő kút a „víz-víz“ hőszivattyú működtetéséhez?
Igen, ha a kút megfelelő vízhozamú és a benne levő talajvíz megfelelő hőmérsékletű. A hőszivattyú működtetéséhez szükséges adatokat – az említetteket is beleértve – mindig feltünteti a hőszivattyú gyártója (megtalálhatók a különféle katalógusokban és a fűtőrendszer-tervezők rendelkezésére álló anyagokban). Ezek szintúgy tartalmazzák az elszivárogtató kútra vonatkozó műszaki adatokat.
A talajkollektor vagy a kutak lehetnek-e az épület alatt?
Nem ajánljuk, hogy a kollektorokat vagy a kutakat az épületek alapozása alá vagy víz-, elektromos- vagy egyéb vezetékek, ill. szennyvízcsatorna alá építsék be. Ennek oka, hogy a hőszivattyú működés közben hűti környezetét (hiszen hőt von el), ezért az épületfalak az így keletkező hőmérséklet-csökkenés hatására megrepedezhetnek, ill. a vezetékek csövei befagyhatnak.
Mekkora legyen a kutak és az épület távolsága?
A kutaknak ill. a kollektor hőszigetelés nélküli csöveinek legalább 4 m távolságban kell lenniük az épület alapjától és a különféle vezetékektől és csatornáktól. Ha a hőszivattyú primer köréhez tartozó csővezeték keresztezi az említett vezetékeket és csatornákat, akkor a hőszivattyú csővezetékeit hőszigetelni kell. Szintén szükséges a hőszivattyú csővezetékeinek hőszigetelése ott, ahol ezek átfúródnak az épület falain.
Mekkora legyen a két kút távolsága, ha azt szeretnénk, hogy ne csökkenjen a hőszivattyú teljesítménye?
A hőszivattyúhoz tartozó kútfuratok minimális távolsága = a hosszuk 10%-a.
Hová kell helyezni a „levegő-víz“ hőszivattyú kültéri egységét?
A kültéri egységet szabadtéren, a fűtendő épülettől nem messze kell elhelyezni, mégpedig olyan helyre, ahol a szellőztető körül szabadon áramlik a levegő. Ezenkívül meg kell oldani a szellőztetőn kicsapódó, ill. arra ráfagyó víz elvezetését, amely állandóan csepeg a szellőztetőről, ill. ráfagy, majd leolvad róla – ügyelni kell arra, hogy ez a víz ne folyjon „alkalmatlan“ helyre. A kültéri egységet beton alapozáson rögzített alaplemezre vagy az épülethez rögzített konzolokra kell ráhelyezni. Ajánljuk, hogy a kültéri egység és a beltéri egység távolsága (a fagyálló folyadék csővezetékein mérve) legfeljebb 10 m legyen. Egyéb elrendezések esetén kérje ki a gyártó vagy a forgalmazó véleményét. A kültéri egység helyét a tervező vagy a beszerelést végző vállalat szakemberei jelölik ki.
Milyen biztosítékra van szükség a hőszivattyú működtetéséhez?
Az, hogy milyen biztosítékot kell beszerelni, nem a hőszivattyú maximális teljesítményétől, hanem az elektromos kazán maximális felvett teljesítményétől függ. Az elektromos kazán ugyanis tartalék hőforrásként szolgál, teljesítménye általában a fűtőteljesítmény 100%-a. Ajánljuk, hogy az eset megítéléséhez kérje ki a hőszivattyú gyártójának vagy forgalmazójának véleményét.
Hány évig működőképes a hőszivattyú?
A PZP hőszivattyúk élettartamát 25–30 évre becsüljük. Az élettartam elsősorban a leginkább igénybe vett alkatrész, a kompresszor élettartamától függ. A COPELAND vállalat becslése szerint a spirálkompresszor (SCROLL) élettartama – konstrukciójából kifolyólag – az ugyanakkora teljesítményű dugattyús kompresszor élettartamának 2–2,5-szerese (a gyakorlati tapasztalatok szerint a dugattyús kompresszorok élettartama 15 év).
Milyen garanciát ad a gyártó a hőszivattyúkra?
A hőszivattyú garanciaideje 5 év.
Lehet-e a hőszivattyút az egész év folyamán használni pl. használati melegvíz előállítására?
Igen. Erre a „levegő-víz“ rendszerű hőszivattyúk a legalkalmasabbak, ezeknél ugyanis a „föld-víz“ rendszerűekkel ellentétben nincs szükség a kollektor vagy a furat regenerációja miatti leállásra. Ezenkívül a téli időszak kivételével az egész év folyamán ennek a hőszivattyúnak előnyösebbek a működési feltételei – a levegőnek ugyanis ebben az időszakban nagyobb a hőmérséklete, mint a talajé vagy a talajvízé.
Használható-e a hőszivattyú az úszómedence vizének felmelegítésére?
Igen. A hőszivattyú használata erre a célra különösen előnyös, mert ebben az esetben a működési hőmérsékletek közötti különbség nagyon kicsi. Az úszómedence vizének felmelegítésére a „levegő-víz“ hőszivattyút a legelőnyösebb használni, az előző kérdésre adott válaszban ismertetett okok miatt.
Mekkora költségmegtakarítás érhető el a hőszivattyú használatával?
A hőszivattyú szokványos használatakor a költségmegtakrítás (a közvetlen, fűtésre használt elektromos kazánnal összehasonlítva) kb. 65 %.
