A levegő, talaj és víz – három legfontosabb életfeltételünk. Ezek a jövőben még többet jelenthetnek számunkra, mivelhogy – habár ezt csak ritkán tudatosítjuk – nagy mennyiségű hőenergiát tartalmaznak, így egyúttal hőenergia-források is. Ám a természetes környezet túl alacsony hőmérsékletű ahhoz, hogy a hőenergiáját közvetlenül hasznosítani tudjuk. Több mint száz éve ismeretes a módja annak, hogyan lehet ezt a hőt célszerűen felhasználni. Ez az ún. hőszivattyú, amelyről egyrészt az emelkedő energiaárak miatt, másrészt az egyre tökéletesebb műszaki megoldások miatt a közelmúlt óta egyre többet hallunk. Használata kb. az 1970-es évektől kezdve egyre jobban terjed. A hőszivattyú elvonja a természetben található hőt, amelyet másképp nem tudnánk hasznosítani, és ezt a hőt elektromos áram segítségével fűtésre, használati melegvíz előállítására és egyéb célokra alkalmas hővé tudja átalakítani. Működése gazdaságos és teljesen környezetbarát – ez arra a típusra fokozottan érvényes, amely a levegő hőenergiáját hasznosítja.
A hőszivattyú működési elvéből következik, hogy a fűtőteljesítménye mindig nagyobb, mint a működéséhez szükséges elektromos energia felvett teljesítménye. A fajlagos fűtőteljesítmény, amely e két érték aránya, mindig 1-nél nagyobb. Ha pédául feltételezzük, hogy értéke 3, ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú 1 kWh befektetett elektromos energiából 3 kWh hőenergiát állít elő, amelyet pl. fűtésre vagy melegvíz előállítására fordíthatunk. Azonban megfelelő körülmények között a hőszivattyú még több hőenergiát képes előállítani. Ezáltal csökken az elektromos energiafogyasztás, csökken a fűtés és a melegvíz-előállítás költsége, és így az épület üzemeltetésének összköltsége is kisebb lesz. A hőszivattyúnak a fajlagos fűtőteljesítmény értékével kifejezett energiatakarékossága annál nagyobb, minél magasabb hőmérsékletű a hőnyerésre használt természetes közeg és minél kisebb hőmérsékletű a hőszivattyú hőcserélő közege.
A környezetszennyezés és a primer energiaforrások fogyása az egész társadalmat érintő probléma, amelynek a jövőben még nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Mi magunk is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ez a probléma ne súlyosbodjon, mégpedig úgy, hogy csökkentjük a háztartásunk energiafogyasztását. Ebben segít a hőszivattyú. A hőszivattyú működéséhez ugyanis más hőforrásokkal (pl. a szén-, olaj- vagy földgáztüzelésű kazánnal) ellentétben nincs szükség primer energiaforrásra, ráadásul működésekor káros égéstermékek sem keletkeznek. Ezenkívül a hőszivattyúk csökkentik a környezet hőterhelését, amely a hagyományos fűtés kellemetlen kísérőjelensége. Ezért a hőszivattyú beszereltetése nemcsak gazdaságos, hanem a környezetünk megóvásához is jelentősen hozzájárul.
